A lap a következő témákkal foglalkozott:

A '70-es és '80-as évek Magyarországának egyik legismertebb hetilapja volt a Képes 7, amely gazdag fotóanyagával, társadalmi riportjaival és kulturális írásaival vált népszerűvé. A lap a hétköznapi emberekhez szólt, közérthető stílusban mutatva be az ország és a világ eseményeit.

Kevés magazin volt akkora hatással a 20. század második felének kultúrájára, mint a Playboy. 1953-ban indult útjára az Egyesült Államokban, és gyorsan világszerte ismertté vált. A nyuszi-logó és a címlapok ikonikussá váltak, a lap pedig túlmutatott az erotikus tartalmakon: interjúival, irodalmi közléseivel és életmódanyagaival a férfimagazinok új...

A magyar sajtótörténet egyik legismertebb divatlapja volt az Ez a Divat, amely 1949-től egészen a rendszerváltásig meghatározta a női öltözködést, szépségápolást és divatfelfogást. Színes címlapjaival, fotósorozataival és szabásmintáival nemcsak magazin volt, hanem a korszak női számára valódi útmutató.

A magyar sajtótörténetben különleges helyet foglal el a Hungária, amely nem a nagyközönségnek, hanem a műszaki szakembereknek, mérnököknek és technikusoknak szólt. A két világháború közötti időszakban jelent meg, és a hazai ipari, technikai, valamint tudományos élet fontos fóruma volt.

A 19–20. század fordulójának egyik legfontosabb politikai napilapja volt a Budapesti Hírlap, amely 1881-től több mint öt évtizeden át határozta meg a közéletet. A lap a konzervatív, nemzeti gondolkodás egyik legfontosabb szócsöve volt, és számos történelmi eseményt dokumentált a dualizmus korától a két világháború közötti évekig.

Kevés újság volt olyan népszerű és meghatározó a magyar humor történetében, mint a Ludas Matyi. A második világháború után, 1945-ben indult, és több mint négy évtizeden át hetente vitte a szatírát, a karikatúrát és a politikai humort az olvasókhoz. Színes címlapjai, csípős rajzai és emlékezetes karikaturistái révén a lap valódi ikonná vált a magyar...

A Dohányárusok Lapja ma kifejezetten ritka gyűjtői darab, mivel kevés példány maradt fenn belőle.

Kevés újság játszott akkora szerepet a 20. századi magyar történelemben, mint a Népszabadság. A lap 1956. november 2-án indult, közvetlenül a forradalom leverésének idején, a korábbi Szabad Nép utódjaként. A következő évtizedekben a Magyar Szocialista Munkáspárt központi napilapja lett, és hosszú ideig az ország legnagyobb példányszámú újságjaként...

Kevés újság mondhatja el magáról Magyarországon, hogy másfél évszázadon át, megszakításokkal ugyan, de folyamatosan jelen volt a sajtóban. A Népszava pontosan ilyen: 1873. május 1-jén indult útjára, és a munkásság, valamint a szociáldemokrata mozgalom egyik legfontosabb szócsöve lett.

Kevés olyan magyar gyereklap van, amely annyira meghatározta a több generáció gyerekkorát, mint a Dörmögő Dömötör. Az első szám 1957-ben jelent meg, és azonnal népszerű lett a legkisebbek körében. Évtizedeken keresztül szórakoztatott, tanított és nevelt egyszerre – máig nosztalgikus érték, ha előkerül egy-egy régi példány.

A '80-as évek Magyarországán kevés olyan családi újság volt, amely ennyi nevetést vitt a mindennapokba, mint a Hahota. A színes borítójú, viccekkel és képregényekkel teli lap igazi közönségkedvenc lett ebben az évtizedben.