Népszabadság – a Kádár-korszak legnagyobb napilapja

Kevés újság játszott akkora szerepet a 20. századi magyar történelemben, mint a Népszabadság. A lap 1956. november 2-án indult, közvetlenül a forradalom leverésének idején, a korábbi Szabad Nép utódjaként. A következő évtizedekben a Magyar Szocialista Munkáspárt központi napilapja lett, és hosszú ideig az ország legnagyobb példányszámú újságjaként működött.

A kezdetek

A Népszabadság a szocialista rendszer egyik alapvető sajtóorgánuma volt. A párt hivatalos szócsöveként szolgált, és a címlap tetején sokáig ott díszelgett a kor jelszava:
"Világ proletárjai, egyesüljetek!"

A lap célja nem csupán a hírek közlése volt, hanem a pártállami ideológia terjesztése is.

Politikai és társadalmi szerep

• A Népszabadság minden fontos politikai és gazdasági döntést közölt, így a lakosság számára a hivatalos álláspontot képviselte.

• A Kádár-korszakban nemcsak párthírek és gazdasági jelentések jelentek meg benne, hanem külpolitikai beszámolók, kulturális írások és sportrovatok is.

• A nyelvezet hivatalos, ideológiailag kötött volt, de ezzel együtt a lap mindennapos olvasmány lett sok családban.

A példányszám csúcsa

Az 1970-es és 1980-as években a Népszabadság volt a legnagyobb példányszámú magyar napilap, amelyet naponta több százezer ember olvasott. Gyakorlatilag minden újságosnál kapható volt, és a magyar sajtó meghatározó szereplőjévé vált.

A rendszerváltás után

1989 után a Népszabadság elvesztette pártirányító szerepét, de tovább működött baloldali, szociáldemokrata hangvételű napilapként.

• A tulajdonosi szerkezet több alkalommal változott (Ringier, majd Mediaworks).

• A példányszám évről évre csökkent, de mégis megőrizte szimbolikus jelentőségét.

A megszűnés

1. október 8-án a kiadó, a Mediaworks, váratlanul bejelentette a Népszabadság azonnali megszüntetését. Az utolsó lapszám ezzel együtt gyűjtői kuriózummá vált. A döntés nagy felháborodást váltott ki, sokan politikai indítékot láttak mögötte. A Népszabadság így 60 év után szűnt meg.

Ár–érték meghatározás

A Népszabadság példányai ma már gyűjtői darabok, értékük a kiadás évétől és történelmi jelentőségétől függ:

• 1956-os első számok: rendkívül ritkák, több tízezer forintot érhetnek.

• 1957–1989 közötti lapszámok: általában 1 000 – 3 000 Ft/db, de fontos dátumok (pl. forradalmi évfordulók, pártkongresszusok) magasabb értéket képviselhetnek.

• 1989–1990, a rendszerváltás időszaka: 2 000 – 5 000 Ft/db.

• 2016. október 8-i utolsó lapszám: keresett gyűjtői darab, 5 000 – 10 000 Ft/db körül forog.

A Népszabadság nem csupán egy újság volt: hat évtizeden át a magyar közélet egyik legmeghatározóbb sajtóterméke, amelynek minden példánya egy darab történelmi emlék.

👉 Lapozz vissza a múltba a Népszabadsággal – fedezd fel a korszak legnagyobb napilapját a blogon: regiujsag.hu

#NostalgiaVibes #SzülinapiAjándék #EmlékekÉlnek #AjándékÖtletek #Időutazás #regiujsag #szulinapiujsag

📰 Népszabadság – 60 év történelme egy lapban
1956-tól egészen 2016-ig Magyarország legnagyobb példányszámú napilapja volt. A párt szócsöveként indult, de közben egy egész korszak mindennapjait dokumentálta. Ma már gyűjtői darab – minden lapszám egy kis darab történelem.

👉 Olvasd el a teljes történetét és az ár–érték meghatározást a blogon: regiujsag.hu

#Népszabadság #RegiUjsag #Történelem #Retro #Gyujtemeny