Újságok

Az újság időszakonként megjelenő nyomtatvány (időszaki lap)

Az első magyar nyelvű lap 1780-ban Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondó


A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Budapesti és országos kiadásban jelent meg a hét hat napján, váltakozva más-más mutációs regionális oldalakkal, színes, tematikus mellékletekkel.

Első évfolyamának 1. száma az MSZMP kiadásában, a korábbi Szabad Nép utódaként jelent meg 1956. november 2-án. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött és az állampárt totális felügyeletével különleges privilégiumokat élvezett. A Magyar Szocialista Párthoz (MSZP) kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a pártnak a lapban. A lapot ekkor a Mediaworks Hungary Zrt. vásárolta meg.

2016. október 8-án a kiadó bejelentette, hogy felfüggeszti a lap kiadását. Az utolsó kiadott szám a LXXIV. évfolyam 237. száma volt. December 12-én a kiadó tulajdonosa hivatalosan is közölte, hogy megszüntetik a lapot, mert nem látják sem racionális lehetőségét, sem gazdasági megalapozottságát a Népszabadság újraindításának. 


autó-motor A járműpiac aktualitásai a havonta megjelenő Autó-Motor magazinban. Az Autó-Motor továbbra is hazánk legpatinásabb és legolvasottabb közlekedési témájú magazinja, hitelessége, témaválasztása szakmai körökben is elismert és népszerű. A magazinban mindenki talál magának olvasnivalót, a legfrissebb járműújdonságok, a modellek bemutatói, menetpróbái és hazai tesztjei, összehasonlításai – a személyautóktól kezdve a motorkerékpárokon át a haszongépjárművekig. A lapból természetesen a használt autókkal, a járműtechnikai újdonságokkal, a tuning műfajával, a tanácsadási ötletekkel és a közlekedést érintő közérdekű témákkal foglalkozó rovatok sem hiányoznak. Az Autó-Motor olvasói a technikai sport legnépszerűbb szakágainak eseményeiről is időszerű tájékoztatást kapnak. Évente 10 alkalommal, 2 hónapban összevont számmal jelenik meg


Képes Krónika - Szépirodalmi, művészeti és társadalmi hetilap


A Nők Lapja elsősorban nőknek szóló hetilap, melynek első száma 1949. október 20-án jelent meg. A nőket hagyományosan érdeklő témákat dolgozza fel.

Első megjelenésekor a Nők Lapja nőképe gyökeresen eltért a második világháború előtti magyar női- és családi lapokétól. A lap elődjét, az eleinte rendszertelenül, majd megszűnéséig (1949 októberéig) hetente megjelenő "Asszonyok" című lapot a Magyar Kommunista Párt (MKP) támogatását élvező Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) adta ki.

A képes hetilap célkitűzéseit bemutató vezércikk a munkás, paraszt, illetve értelmiségi nőket szólította meg, s ezúttal a szerkesztők nyíltan megfogalmazták célkitűzését:"Meghitt baráti közelségbe akar hozni Téged ahhoz az országhoz, ahhoz a néphez, amely a békéért harcoló emberiség élén jár: a nagy Szovjetunióhoz, hogy ismerd meg embereit, tájait, művészetét." Az új hetilap a hajdani szépirodalmi folyóiratok szerkezetét vette át, s az első oldalon irodalmi alkotást adott közre. A legtöbb fotón a szocialista táborhoz tartozó országok munkásnői és parasztnői szerepeltek, az illusztrációk tanúsága szerint a nőideál a militáns nő volt, a lap katonanőket, egyenruhás rendőrnőket ábrázoló képeket közölt. 


A Szabad Nép a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje.

Első száma 1942. február 1-jén jelent meg, főszerkesztője Rózsa Ferenc volt, a vezércikket Schönherz Zoltán írta. A második világháború idején csak komoly korlátozásokkal jelenhettek meg a magyar lapok a sajtócenzúra és a súlyosbodó papírhiány miatt. Ságvári Endre a KMP egyik vezetőjeként felügyelte a KMP agitációs és propaganda tevékenységét, így az illegális nyomdát is, amely röpcédulákat, sőt a Szabad Nép című újság első számát is készítette. A nyomda technikáját a különböző nyomdákban dolgozó MKP tagok, ill. szimpatizánsok szerezték meg, valamint vásároltak is alkatrészeket. A Nyomda üzembe helyezését követően, Ságvári Endre meglátogatta a nyomdászokat a lakásukon, és egyeztette a kapcsolattartást, jelszavakat stb. Ekkor a KMP különböző feladatait ellátó személyek illegalitásban voltak. 1943 végén Rákosi Endre, Rákosi Éva, Richtmann Sándor kapták a megbízatást, amikor az előző nyomda munkatársai, Schlanger Elzáék lebuktak. Rákosi Endre, Éva volt a nyomdász, Richtmann Sándor pedig a nyomda védelmét látta el. A nyomda a Hungária krt. 108. alatt volt Wersitz Emil lakásában. 1944 november 4-én reggel a nyilasok rájuk támadtak. Richtmann Sándor meghalt, Wersitz Emilt és Rákosi Endrét megverték, megkínozták és elhurcolták. A Gestapo székhelyére vitték őket, onnan kerültek egy Dachauba menő transzportba. 1945-ben mindketten meghaltak. 1944 decemberében a Szabad Nép már másik illegális nyomdájában röplapokat nyomtattak és terjesztették azokat. A nyomda rövid ideig dolgozott, mert ezt a nyomdát is nyilasok támadták meg, és fegyveres harcban felszámolták. A nyomdászok: Heller Mihály, Rákosi Sándor és Szegedi István. Szünet után a háborút követően 1945. március 25-én jelent meg először újra a Szabad Nép, és az ezt követő évtizedben híven szolgálta a kommunista állampártok, először az MKP, majd az MDP hivatalos irányvonalát.

Az 1956-os forradalom napjaiban a lap hangnemet váltott és a változásokat követelők oldalára állt, de addigra olyan mértékben azonosították a kommunista diktatúrával, hogy ellehetetlenült. 1956. november 2-án a Népszabadság váltotta. 


A Ludas Matyi magyar szatirikus hetilap volt 1945 és 1992 között. Alapítását 1945 januárjában engedélyezte a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány. Nevét Gábor Andortól kapta.

Történetének jó részében a Kádár János nevével fémjelzett kommunista rezsim "hivatalos" humorának fő sajtóterméke, évtizedeken keresztül az ország egyedüli vicclapja.


Az Élet és Tudomány magyarországi országosan terjesztett tudományos ismeretterjesztő hetilap. Elsősorban a magyar tudományos élet eredményeire koncentrál, jellegzetessége, hogy a kutatók saját maguk írnak eredményeikről közérthető, népszerű formában. Érdeklődésének középpontjában a magyar és nemzetközi aktuális tudományos eredmények, valamint a tudomány hétköznapi kapcsolódási pontjai állnak. 

Célja a tudomány iránt érdeklődő, legalább középfokú ismeretszinttel rendelkező olvasó pontos tájékoztatása. Fontos szerepe van a legújabb magyar találmányok és tudományos eredmények országos elterjesztésében, valamint a nemzetközi eredmények magyarországi megismertetésében. Nem egy minél nagyobb profitra törekvő, hanem a tudomány értékei iránt elkötelezett lap.